A legszebb itáliai kalandjaimról (2013-2015)

Ha valamit nagyon szeretnénk az életben, bármiről is legyen szó, azt kellő akarattal és kitartással elérhetjük. Nem kell ahhoz sem kifejezetten sok pénz, hogy utazgassunk. Én az utazás alatt nem azt értem, hogy “gürizzünk egész évben és költsünk el minél több pénzt egy hét alatt a legdrágább helyeken”, hanem számomra az utazás egy folyamat, mely az egyszerűségben rejlik. Ha utazok ugyanúgy élek mint itthon, azzal a különbséggel, hogy egy másik országban vagyok.  Mivel gyakran kapok üzeneteket azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet az, hogy évek óta Olaszországban vagyok, így lehet egy későbbi bejegyzésemben elmesélem majd, hogy lehet az hogy 3 éve mindig, pár hónapos megszakításokkal, Olaszországot járom teljesítvén a bakancslistám pontjait.

Bizonyára mindenkinek van egy bakancslistája, amelyet, ha nem is írásos formában jegyez, akkor fejben számon tart. Mélyen áhított vágyaink, céljaink, melyeket el szeretnénk érni az életben mindig jelen vannak. Az igazat megvallom mostanában nagyon sok kis kívánságom teljesül. Az első ilyen akkor volt, mikor egy hat hónapos ösztöndíjat nyertem Rómába 2014-ben, így valóra vált életem nagy álma.

A következő nagyobb álmom teljesülése a ligur nyaram eltöltéséhez kötődik. 2013-ban Spanyolország felé átutazóban megálltunk pár napra a Ligur-riviera egy kisvárosában, Rapalloban.  Nekem elég volt 2 nap is ahhoz, hogy  fülig szerelmes legyek a tartományba. A mai napig emlékszem az érzésekre, melyek akkor bennem kavarogtak. Gyakran eszembe jut az akkori kívánságom: “bárcsak itt lakhatnék, bárcsak ne kellene elmennem innen!”…hát azóta 2x is  volt szerencsém Liguriába költözni.

Hogy is jutottam el eddig? Ja úgy, hogy a legszebb itáliai élményeimről szeretnék írni. Hát kezdjük is a listát.

1, A diótörő megtekintése a Római Operaházban
Nagy színházrajongóként valahogy itthon, sohasem jutottam el operába. Egy napon, a vizsgaidőszak kellős közepén, persze tanulás közben, pattant ki agyamból a szikra, miután az egyetemre menet minden nap a Diótörő plakátjába botlottam rájöttem, hogy mindenképp el kell mennem megnézni a darabot. Életem egyik legcsodásabb színházi élménye volt. Hátsó sorba már 12-15 euróért kaphatunk jegyet bármely előadásra.

10458205_893938673973451_74233735904499218_n

2, As Roma vs. Feyenoord meccs a Római Olimpiai Stadionban

Születésnapom alkalmából, úgy döntöttem, hogy meglepem magam egy meccsel. Azt mindenképpen el kell mondanom, hogy nem vagyok  egy nagy focirajongó, sőt egyáltalán nem is érdekel és nem is értek hozzá, de úgy éreztem ha már Rómában vagyok és az olaszok nagy focirajongók, nem hagyhatom ki a lehetőséget. Jól is tettem, hogy elmentem, mert életem egyik legnagyobb “focis” élményével gazdagodtam, azon túl, hogy 2010-ben, mikor 3 hónapot töltöttem Spanyolországban szerencsém volt részt venni  a hatalmas ünneplésen, mikor a spanyolok megnyerték a világbajnokságot

12880_928419690525349_1886868137104307335_n.jpg

3, Robogóval suhanni a riviéra szerpentinjein

Mióta Olaszország állandó vendége vagyok, őrülten rajongok a robogókért, különösképpen a piros Vespákért. Egy napon remélhetőleg nekem is lesz egy saját kis piros darazsam. De ami biztos, nem kell ahhoz piros Vespa, hogy az ember élvezze a motorozás által nyújtott szabadságot, főleg az olasz riviera kanyargó szerpentinjein.

11426972_1004619252905392_4141501073844386656_n

4, Vissza a középkorba

Amennyire a korábbi írásaimból is bizonyára érződik, hogy Liguria teljesen elvarázsolt. Minden egyes kis városa, La Speziától egészen Ventimigliáig. Egyik nagy kedvencem Finalborgo, ahol évente megrendezik a saját kis középkori fesztiváljukat, mely díszletei és a jelmezei egy korabeli film forgatásán is megállnák helyüket.

11138151_1036147786419205_5887575472170573432_n

5, Szentivánéji álom

Mióta minden nyaramat Ligurában töltöm, így minden évben el is látogatok a Borgio Verezziben évente megrendezett szabadtéri színházi fesztiválra. Verezzi egy hegytetőre épített 40-50 fős szaracén gyökerekkel rendelkező falu, mely főtere természetes díszletet formál a szabad ég alatt megrendezett előadásokhoz. A több, mint 50 éve megszervezett rendezvény csupán kevesek körében ismert, annak ellenére, hogy olyan nagy rendezők darabjait és színészek játékait élvezhetjük mint például Alessandro Benvenuti, Paola Grassman vagy Gabriele Lavia. Verezzi csodálatos épületeinek és panorámájának köszönhetően csodálatos élményekkel térhetünk haza.

6, Éjszakai tánc és gyertyafényes piknik a homokban

Ligur barátnőimnek, köszönhetően sohasem unatkoztam. Egy este latin táncbemutatón vettünk részt, ahol a barátnőm anyukája is fellépett.A bemutató tánctanítással végződött, így mindenki önfeledten ugrálhatott a homokban. Egy másik hasonló élményem egy éjszakai mezítlábas, parti sétához kötődik, mely során felfedeztünk  egy bárt, melynek legfőbb arculata, az hogy asztalok helyett  takarókat foglalhatunk.

13895176_1253122571388391_5905076656026526944_n.jpg

7, Párnacsata több száz ismeretlen emberrel

 Miután megismertem Soniát, a következő nap el is vitt a szomszédos kis faluba, ahol párnacsatát tartottak a főtéren. Elmondhatom hogy több száz emberrel, 5 éveseket megszégyenítő módon  harcoltam.

IMG_0452.JPG

8, Motorcsónakot bérelni és behajózni Portofinóba

A 2013-as pár napos olaszországi tartózkodásunk során kibéreltünk (ha jól emlékszem 100 euróért) egy kis csónakot és behajóztunk a festői, gyakran luxusfaluként (mert többek között olyan millárdosoknak van itt villácskájuk mint a Dolce&Gabbana divattervező páros egyik tagjának és Berlusconinak) emlegetett Portofino kikötőjébe.

7238_598674560166532_477645715_n.jpg

9, Positano és az Amalfi-part

Életem egyik legcsodálatosabb születésnapi ajándéka a 2 napos dél-olaszországi kiruccanásom volt.  Legfőbb ihletőm, A napsütötte Toszkána c. film volt, kár hogy Raul Bovával nem sikerült összefutnom.

1510036_933896489977669_4163304894961141392_n

10, Kincskeresősdit játszani

Ki az, aki nem álmodott arról gyerekként, hogy milyen fantasztikus lenne egy kincsekkel teli ládát találni. Hát így jött az ötlet és elkészítettem talán nem a leghitelesebbnek mondható saját kincses dobozkámat, melyet  egy  éjszaka során Sonia segítségével el is rejtettem a család strandjának egyik pálmafájának a tövében, nem túl mélyre, hogy a gyerekek ki tudják ásni. Elmondhatatlanul boldogok voltak, mikor megtalálták.

14054984_1265487460151902_3702876046862232041_n.jpg

AZ OLDALON MEGOSZTOTT KÉPEKET EGYTŐL-EGYIG ÉN KÉSZÍTETTEM, NE LOPJ, INKÁBB HÁTIZSÁKOT ÉS FÉNYKÉPEZŐT FEL!

KÖSZÖNÖM!!!

A legszebb itáliai kalandjaimról (2013-2015)” bejegyzéshez ozzászólás

    1. Kedves Dóra, örülök, hogy tetszenek a bejegyzéseim, picit lassú vagyok, mert nincs sok időm, de igyekszem.Hamarosan írni fogok arról is, hogyan valósítom meg az utazásaimat. 🙂

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.